Épület felmérés profin!
Egy épület átépítésénél, bővítésénél nagyon fontos, hogy a kezdeti elképzeléseidet minél pontosabban meg tudd fogalmazni, és minél pontosabban le tudd jegyezni. És hogy lásd, miből indulunk ki, milyen és mekkora az eredeti épület. Építész hallgatóként nekem is idő volt, mire kialakult egy megfelelő épület felmérési rutinom, és kialakult, hogy milyen eszközök praktikusak a számomra.
1. Körbejárás kívülről:
Amikor nekik kezdek egy épületet felmérni, akkor először körbe járom kívülről. Megfigyelem a kontúrját, hol milyen arányú ki/be ugrást találok, le is fényképezem minden homlokzatát. Természetesen meg kell kérdezni a tulajt, hogy hozzájárul-e.
2.Fotózás:
Utána meg szoktam kérni a tulajt, hogy hadd fotózzak bent is. Bent miközben fotózok, meg figyelem a terek arányát. Minden helyiségről, 2-3 fotót készítek. Az ajtók, ablakok, elhelyezkedése a fontos számomra, tehát saroktól sarokig fotózom ezeket. Ha valahol ki/be ugrást, kémény pillért látok azt is fotózom, saroktól-sarokig. A cél az, hogy amikor majd visszanézem a fotókat, legyen vmi viszonyítási pontom is, ne csak önmagában egy kémény vagy egy ablak.
3. Vázlat:
Ezek után szoktam rajzolni, a lap valamelyik csücskébe, egy tenyérnyi kis ábrát. Először a külső kontúrokat rajzolom meg, és aztán bele vonalkázom a helyiségeket. Igyekszem minél pontosabban tartani az arányokat. A főfalakat megvastagítom.
4. Manuálé:
Ezek után, már látom, hogy kb., hogy tudom elhelyezni a lapon és megrajzolom minél nagyobbra az alaprajzot, a falvastagságokat is ábrázolva! Berajzolom az ajtókat, ablakokat minél pontosabban. Ha a fal sarokban nyílik az ajtó akkor oda, ha a helyiség falának közepén vagy harmadán van az ajtó/ablak, akkor oda rajzolom. Meg keresem/kérdezem, hogy hol van kémény, ha kiáll a falból könnyű dolgom van, de ha falban van, akkor oda is bele rajzolom, a használaton kívüli kéményeket is!
5. Mérő eszközök
Általában 3 mérő eszközt viszek magammal, egy 20 méteres szalagot, a külső nagyobb méretek méréséhez, egy 3 vagy 5 méteres szalagot és egy lézeres mérőt, a benti kisebb méretekhez. A lézeres mérőeszközöknél az a fontos, hogy lézerrel is mérjen, vannak készülékek, amik lézer fénnyel mutatnak, de ultrahanggal mérnek. Ezt megzavarhatják a térbe belógó tárgyak, ha pl a konyha szekrény alsó és felső szekrénye közt mérek, az ultrahangos készülék lehet pontatlan. Ritkán van módom üres lakást mérni, így a bútorokat ilyesmiket kerülgetni kell.
A lézeres mérővel egymással szemben lévő falakat lehet mérni, nyilván ez a leggyorsabb, de nem mindig alkalmazható. Pl kívülről körbe mérni nem lehet az épületet lézeres mérővel - ilyenkor segítséget kérek oda állítok valakit és akkor gyakorlatilag rá mérek vagy marad a 20 méteres szalag.... Bent az ablak mérésénél is zavarhat a függöny, ilyenkor gyorsabb a kis szalaggal mérni és a belső pozitív sarkoknál is azt használom.
6. Mérés:
Általában kint kezdem, körbe mérem a házat. Aztán bent folytatom, helyiségről helyiségre haladok, megmérem a szoba szélességét, hosszúságát és a ki/be ugrásokat. Utána az ajtó, ablak méretét és helyét mérem a saroktól, vagy egymástól. Ajtóknál általában a tok szélét mérem.
Figyelek rá, hogy ahol mérek, oda írjam az ábrámon a számot is. Ott biztos hogy annyi! Máshol lehet, hogy kicsit trapéz alakú... Ha szemmel láthatóan nem párhuzamosak a falak, akkor megmérem a két átlót is. Ha párhuzamosnak tűnik, akkor felesleges átlókat mérni. Miután végig mentem a helyiségeken, akkor szoktam felmérni a falvastagságokat és a belmagasságot, ahol látom, hogy különbözőek.
Különböző jelöléseket használok: A teljes hosszt bekarikázok, a falak vastagságát bekeretezem. A többi méretről tudom, hogy rész méret. Soha sem kerekítem a számokat!
Előfordul, hogy padlás teret kell felmérni. Ilyenkor fontos hogy legyen egy viszonyítási pont, a többi szinthez képet. Egy kémény vagy a lépcsőház. Megmérem az oszlopokat, egymástól, a kéménytől. Mérem a térdfalat és megmérem a gerendák alsó síkját, különösen a gerinc szelement, és a taréj magasságát.
7. Felrajzolás: (A puding próbája az evés!)
Na most kiderül, hogy a részméretek, kiadják-e az összméretet. Először a ház külső méreteit rajzolom meg, a megfelelő falvastagsággal. Ha van 1-2 cm eltérés, az adódhat egyenetlen vakolat vastagságból. Alapszabály, hogy az összméretnek hiszünk. Ha pl egy szoba hossz mérete nem egyezik az ablakok és ablak közt mért méretekkel, akkor az egyetlen mérésből származó, nagyobb hosszméretnek hiszek. Rajzolás közben kozmetikázom a mért számokat 1-2 centivel. 10 centiméteres eltérés felett mindenképpen megkeresem a hiba okát.
8. Ellenőrzés:
Végignézem a fotókat, hogy a fotón látott arányoknak megfelel-e az én rajzom. Szobáról szobára, pontosabban falról-falra haladok, és ellenőrzöm az ajtók/ablakok helyét. Előfordul, hogy meglapul egy kémény a sarokban, amit nem mértem meg, vagy van egy sunyi beugró a kamrában, amiről elfeledkeztem. Ilyenkor mérlegelem, hogy kimegyek-e újra megmérni (ha nem ciki és közel is van) vagy pedig - szakkifejezéssel élve - mérnöki becsléssel megállapítom, hogy mennyi lehet!
A fenti metódus és pontosság elégséges ahhoz, hogy ha építészeti átalakítás a cél, vagy bővítés, tetőtér beépítés vagy felújítás készül.
Ha belsőépítészeti tervezésre, átalakításra kerül a sor, akkor pontosabb felmérésre van szükség, mert a legtöbb szakember, milliméter pontossággal dolgozik, pl a burkolatok fuga távolsága, vagy a beépített bútorok mérete.
Ha kérdésed van épület felmérés kapcsán, vagy segítségre van szükséged, fordulj hozzám bizalommal!
1. Körbejárás kívülről:
Amikor nekik kezdek egy épületet felmérni, akkor először körbe járom kívülről. Megfigyelem a kontúrját, hol milyen arányú ki/be ugrást találok, le is fényképezem minden homlokzatát. Természetesen meg kell kérdezni a tulajt, hogy hozzájárul-e.
2.Fotózás:
Utána meg szoktam kérni a tulajt, hogy hadd fotózzak bent is. Bent miközben fotózok, meg figyelem a terek arányát. Minden helyiségről, 2-3 fotót készítek. Az ajtók, ablakok, elhelyezkedése a fontos számomra, tehát saroktól sarokig fotózom ezeket. Ha valahol ki/be ugrást, kémény pillért látok azt is fotózom, saroktól-sarokig. A cél az, hogy amikor majd visszanézem a fotókat, legyen vmi viszonyítási pontom is, ne csak önmagában egy kémény vagy egy ablak.
3. Vázlat:
Ezek után szoktam rajzolni, a lap valamelyik csücskébe, egy tenyérnyi kis ábrát. Először a külső kontúrokat rajzolom meg, és aztán bele vonalkázom a helyiségeket. Igyekszem minél pontosabban tartani az arányokat. A főfalakat megvastagítom.
4. Manuálé:
Ezek után, már látom, hogy kb., hogy tudom elhelyezni a lapon és megrajzolom minél nagyobbra az alaprajzot, a falvastagságokat is ábrázolva! Berajzolom az ajtókat, ablakokat minél pontosabban. Ha a fal sarokban nyílik az ajtó akkor oda, ha a helyiség falának közepén vagy harmadán van az ajtó/ablak, akkor oda rajzolom. Meg keresem/kérdezem, hogy hol van kémény, ha kiáll a falból könnyű dolgom van, de ha falban van, akkor oda is bele rajzolom, a használaton kívüli kéményeket is!
5. Mérő eszközök
Általában 3 mérő eszközt viszek magammal, egy 20 méteres szalagot, a külső nagyobb méretek méréséhez, egy 3 vagy 5 méteres szalagot és egy lézeres mérőt, a benti kisebb méretekhez. A lézeres mérőeszközöknél az a fontos, hogy lézerrel is mérjen, vannak készülékek, amik lézer fénnyel mutatnak, de ultrahanggal mérnek. Ezt megzavarhatják a térbe belógó tárgyak, ha pl a konyha szekrény alsó és felső szekrénye közt mérek, az ultrahangos készülék lehet pontatlan. Ritkán van módom üres lakást mérni, így a bútorokat ilyesmiket kerülgetni kell.
A lézeres mérővel egymással szemben lévő falakat lehet mérni, nyilván ez a leggyorsabb, de nem mindig alkalmazható. Pl kívülről körbe mérni nem lehet az épületet lézeres mérővel - ilyenkor segítséget kérek oda állítok valakit és akkor gyakorlatilag rá mérek vagy marad a 20 méteres szalag.... Bent az ablak mérésénél is zavarhat a függöny, ilyenkor gyorsabb a kis szalaggal mérni és a belső pozitív sarkoknál is azt használom.
6. Mérés:
Általában kint kezdem, körbe mérem a házat. Aztán bent folytatom, helyiségről helyiségre haladok, megmérem a szoba szélességét, hosszúságát és a ki/be ugrásokat. Utána az ajtó, ablak méretét és helyét mérem a saroktól, vagy egymástól. Ajtóknál általában a tok szélét mérem.
Figyelek rá, hogy ahol mérek, oda írjam az ábrámon a számot is. Ott biztos hogy annyi! Máshol lehet, hogy kicsit trapéz alakú... Ha szemmel láthatóan nem párhuzamosak a falak, akkor megmérem a két átlót is. Ha párhuzamosnak tűnik, akkor felesleges átlókat mérni. Miután végig mentem a helyiségeken, akkor szoktam felmérni a falvastagságokat és a belmagasságot, ahol látom, hogy különbözőek.
Különböző jelöléseket használok: A teljes hosszt bekarikázok, a falak vastagságát bekeretezem. A többi méretről tudom, hogy rész méret. Soha sem kerekítem a számokat!
Előfordul, hogy padlás teret kell felmérni. Ilyenkor fontos hogy legyen egy viszonyítási pont, a többi szinthez képet. Egy kémény vagy a lépcsőház. Megmérem az oszlopokat, egymástól, a kéménytől. Mérem a térdfalat és megmérem a gerendák alsó síkját, különösen a gerinc szelement, és a taréj magasságát.
7. Felrajzolás: (A puding próbája az evés!)
Na most kiderül, hogy a részméretek, kiadják-e az összméretet. Először a ház külső méreteit rajzolom meg, a megfelelő falvastagsággal. Ha van 1-2 cm eltérés, az adódhat egyenetlen vakolat vastagságból. Alapszabály, hogy az összméretnek hiszünk. Ha pl egy szoba hossz mérete nem egyezik az ablakok és ablak közt mért méretekkel, akkor az egyetlen mérésből származó, nagyobb hosszméretnek hiszek. Rajzolás közben kozmetikázom a mért számokat 1-2 centivel. 10 centiméteres eltérés felett mindenképpen megkeresem a hiba okát.
8. Ellenőrzés:
Végignézem a fotókat, hogy a fotón látott arányoknak megfelel-e az én rajzom. Szobáról szobára, pontosabban falról-falra haladok, és ellenőrzöm az ajtók/ablakok helyét. Előfordul, hogy meglapul egy kémény a sarokban, amit nem mértem meg, vagy van egy sunyi beugró a kamrában, amiről elfeledkeztem. Ilyenkor mérlegelem, hogy kimegyek-e újra megmérni (ha nem ciki és közel is van) vagy pedig - szakkifejezéssel élve - mérnöki becsléssel megállapítom, hogy mennyi lehet!
A fenti metódus és pontosság elégséges ahhoz, hogy ha építészeti átalakítás a cél, vagy bővítés, tetőtér beépítés vagy felújítás készül.
Ha belsőépítészeti tervezésre, átalakításra kerül a sor, akkor pontosabb felmérésre van szükség, mert a legtöbb szakember, milliméter pontossággal dolgozik, pl a burkolatok fuga távolsága, vagy a beépített bútorok mérete.
Ha kérdésed van épület felmérés kapcsán, vagy segítségre van szükséged, fordulj hozzám bizalommal!